A parafa nyersanyaga a paratölgy kérge. A parafa tölgy latin nevén Quercus Suber L. A parafát hántással nyerik a paratölgyről, így nem kell kivágni a fákat ahhoz, hogy használható nyersanyagot nyerjenek. A parafa a megújuló nyersanyagforrás egyik legjobb példája, hiszen átlagosan 9 év alatt a paratölgy új kérget növeszt a lehántolt kéreg helyére. A parafatölgy külső kérge, amit nyersanyagként használnak több millió növényi sejtből áll, amely sejtek közötti terek a levegőtől eltérő összetételű, egyedi gázkeveréket tartalmaznak. Ennek a méhsejt szerű szöveti struktúrának köszönhetően jó az alaktartó képessége és nagyon rugalmas.

A parafát már időszámításunk előtt az 5. századtól kezdve ismerik. Alkalmazták már az Ókori Egyiptomban, Kis-Ázsiában és a Görög városállamokban is. Készítettek belőle többek között szandált, olivaolajos edényeket, boros tárolóedények dugóját, tetőburkoló anyagot, halászhálót, amfóra lezárót.

A 14. századtól Portugália a legnagyobb parafa termelő ország. Szigorú törvények vonatkoznak a parafa termelésére és felhasználására. 1680-ban először Don Pérignon szerzetes használta a parafát a pezsgős üvegek lezárására.

Napjainkban Portugália és Spanyolország a legnagyobb parafa feldolgozó országok. Portugália adja a világ parafa termelésének több mint 52%-át.

A Parafa jellemzői:
- Környezetbarát és természetes burkolat.
- Kopásálló és még a nagy felületű nyomás sem károsítja a rugalmas szerkezetének köszönhetően.
- Tartós.
- Vízálló. A megfelelő felületkezelés után még vizes helyiségekben is alkalmazható, nem penészedik és nem gombásodik.
- Remek hőszigetelő. és még padlófűtés esetén is alkalmazható.
- Jó hang és rezgésszigetelő.
- Csúszásgátló tulajdonságokkal rendelkezik a felülete.
- Nem tűzveszélyes.